Az egész már megint úgy indult, hogy találtam egy fotót az interneten.

Aztán hamar kiderült, hogy pár éve Róma városa az AltaRoma divatintézettel (a római divathetek főszervezőjével) együttműködésben meghirdetett egy mérföldkőnek számító workshopot tehetséges roma származású szabónők-varrónők számára, ennek során készült a kép, 2005-ben.

A tanfolyamból egyrészt egy izgalmas roma divatbemutató lett 2005. január 31-én a nyolcvanas-kilencvenes évek ikonikus tervezője, Romeo Gigli vezetésével, másrészt hosszú távú foglalkoztatási programmá alakult. Létrejött az Antica Sartoria Rom, egy máig sikeresen működő varroda és divatszalon, amit egy nem roma származású olasz nő, Alessandra Carmen Rocco vezet. Rocco a workshop és a divatbemutató végeztével céget alapított, és minden résztvevőt felvett.

A tíz varrónő Róma közeli telepekről került a programba. Eredetileg mindannyian Khorakhan, azaz muszlim vallású romák, akik Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, és Szerbiából érkeztek Olaszországba. Legjellegzetesebb ruhadarabjuk, a dimije, egy bő szárú szoknyanadrág, tánchoz való öltözet, fontos darabja volt a bemutatónak, ahogy a balkáni roma nők öltözködésére jellemző anyagok, anyagminták és kiegészítők is.

Romeo Gigli komolyan vette a felkérést, és három szabó közvetlen segítségével alapos kutatást végzett. Igazán kiterjedt szakirodalom nem lévén a témában, munkatársaival végül több Róma környéki telepre is kiment, személyesen érdeklődve az asszonyoktól anyag- és szabásminták után.

Romeo Gigli a bemutatón

Egész biztos, hogy csak kevesen emlékeznek Giglire, pedig az előkelő, gazdag családból származó, a luxust a nyolcvanas évek közepén újra divatba hozó, a nőket csakis istennőként vizualizáló tervezőt Armanival és Martin Margielaval emlegették egy mezőnyben, és az anyagok alkimistájának nevezték, aki mellett többek között a fiatal, még teljesen ismeretlen Alexander McQueen is dolgozott. 2009-ben, amikor úgy tűnt, hogy a tulajdonosi státuszba visszavonult Gigli tervezőként visszatér, a GQ férfimagazin megrendelt róla egy nagy anyagot. A fotós Scott Schuman, a világhíres The Sartorialist című blog szerzője volt, aki nagy csodálója Giglinek. Schuman posztja itt olvasható.

A cigányos divatbemutatót Róma-szerte nagy érdeklődés kísérte. Az eseménynek otthont adó MACRO kortárs művészeti múzeumot Gigliék roma falucskává változtatták. A teremben gesztenyével megpakolt utcai sütögetőket, és egyéb jellegzetes használati tárgyakat helyeztek el, a kifutóként használt nagy, kör alakú középső térben mindenhol finom homokot szórtak szét, a háttérben kis kunyhók sorakoztak. Egyes modellek lóháton érkeztek, és az összes modell mezítláb táncolta végig a showt. A divatszínház a Szerbiából meghívott énekes, Saban Bajramovic fellépésével lett teljes. Vagy talán akkor, amikor az alábbi képen látható, roma származású, ikonikus cirkuszkirálynő, Moira Orfei megérkezett...

Az esetleg fintorgó divatszakértők kedvéért mondom, hogy Lagerfeld a tavaly tavaszi-nyári Chanel kollekciót ehhez az elképzeléshez elég hasonlóan, óriási, pajtává alakított térben mutatta be. Óriási siker volt.



Ahogy Gigli kollekciója is. Teljes egészében roma tematikájú, roma nők által megvarrt, roma modelleken bemutatott kollekció Olaszországban korábban nem készült. Ám még ennél is fontosabb az Antica Sartoria Rom, vagyis "hagyományőrző roma szabászat" létrejötte, amelyhez hasonló műhely Romani Design néven már Magyarországon is van Varga Erika roma származású iparművésznek köszönhetően.

Folyt. köv.

Fotók: © Alessandra Benedetti/Corbis